Az 1956-os Forradalom Ábrázolásai a Magyar Popkultúrában

A millenniumra a Magyar nemzet borzasztó szenvedéseket élt meg, az ország Mongol, Ottomán, Osztrák, Német és Szovjet megszállást is átélt a történelem során (Lázár 2010, Vécsey 2010). Ez mélyreható benyomást gyakorolt a magyar nemzeti öntudatra, ami a nemzetre mért szenvedést és fájdalmat hangsúlyozza, ennek legkiemelkedőbb kifejeződése a magyar nemzeti Himnusz. Magyarország balszerencséje vitathatatlanul a modern korszakban is kitartott, különösen az 1956-os igen jelentős évben. Az 1956-os forradalom kétségtelenül a legfontosabb esemény a második világháború utáni magyar történelemben. A forradalomnak sok gyökere volt. 1956. február 25-én a Szovjetunió 20. Kommunista Pártkongresszusán Nyikita Hruscsov elismerte az előző Sztálinista rezsim által elkövetett bűnöket és ez teret adott gazdasági és politikai reformoknak a Keleti Blokkban. Ennek ellenére a Magyar Kommunista vezetés Rákosi Mátyással nem volt hajlandó a reformokra olyan reformpárti politikusok ellenére sem, mint Nagy Imre. A folytatódó széleskörű gazdasági, társadalmi és politikai elnyomás végül 1956. Október 23-án egy lázadással érte el csúcspontját, amikor magyar egyetemisták és munkások békés demonstrációt tartottak Budapesten, a lengyel-magyar szabadságharcos Bem József szobra előtt (szolidaritásukat kifejezve az akkoriban történt lengyel demonstrációkkal) (Sebestyén 2006. 103. o.). A tüntetők egy 16 pontos követeléslistát vázoltak fel (Sebestyén, 2006. 303-304.o), hogy megváltoztassák Magyarország politikai helyzetét. Ezek között szerepelt egy Nagy Imre vezette új kormány igénye, hogy a brutális Rákosi korszak összes kommunista vezetőjét azonnal menesszék, általános, egyetemes és titkos szavazást egy új országgyűlés létrehozására az összes politikai párt részvételével, a kötelező orosz oktatás beszüntetését a magyar iskolákban és mindenekelőtt a Szovjet csapatok kivonását a magyar földről. Ez végül az ÁVH fegyveres erőinek bevetéséhez vezetett (Sebestyén, 2006. 122. o.), amikor a tüntetők azt követelték, hogy a rádió közvetítse a 16 pontjukat és ez de facto beindította a magyar forradalmat (Füstös&Kovács, 2010. 49. o.). Október 23-tól November 4-ig a Magyar szabadságharcosok a Szovjet megszállás és a rettegett Államvédelmi Hatóság (ÁVH) ellen harcoltak. Ez idő alatt úgy tűnt, hogy a Magyar forradalmárok nyerhetnek éa az ÁVH tagokat országszerte a magyar forradalmárok meglincselték. Ez vezetett később a „fasiszta ellenforradalmárok" propagandához, mint ahogy az ÁVH ellenük irányuló megtorlásához is (Szovjet támogatással). A forradalom után a Szovjet erők eltiporták őket a Forgószél hadműveletben (Sebestyén, 2006. 277-280. o.). A Hidegháború alatti magyar történelmet meghatározó szerepe miatt gyakran tesz rá utalásokat, merít belőle témát a magyar pop kultúra is. A filmek és operák világában Szabadság, Szerelem (2006.), Szamárköhögés (1987.) és Einojuhani Rautavaara irányított A Bánya (2016) című operája kiemelkedő példák összehasonlító elemzéshez, megvizsgálni, hogy az különböző művek hogyan közelítik meg a témát és értelmezik a forradalmat és miképp ismerik el a Magyar kontextust, illetve milyen elméleti síkot használnak, melyek művészeti megjelenítéssel elegyednek.

Szabadság, Szerelem (2006.) Goda Krisztina irányított Magyar történelmi drámafilmje. A filmcselekmény különösképpen a "Melbourne-i vérfürdő" mérkőzésre összpontosít, a Magyar és a Szovjet vízilabda csapatok között az 1956-os Melbourne-i Olimpián. A film "Magyar kontextusa" mindenütt jelen van, mivel a Magyarokat hősként ábrázolják és a Szovjete és az ÁVH egyértelműen az elnyomók vannak. A forradalom reprezentációja többnyire pontos volt. Elméleti sík tekintve, a fő művészeti megjelenítések, amelyek a filmen használják, az egyetlen fontos jelentős változás a Magyar egy Olimpiai csapat tagja, mint Szabadságharcos ábrázolták, esetleg azért, hogy hősiesnek tűnjön.

Szamárköhögés (1987.) Gárdos Péter irányított Magyar történelmi drámafilmje és az 1956-os Forradalomról első film volt. Ez a film egy józan, de nem mindig komoly szempontból, egy buzgó Budapesti család szeme láttára szembeszállt az ebből eredő zűrzavarban. A cselekmény többnyire 10 éves Tomi szempontból tehát a súlyos politikai témák körmönfont és a gyerekek fontolja meg a Forradalom mint egy iskolai szünetet. Ebben a elméleti sík valószínűleg szükséges volt, mert abban az időben Magyarország Népköztársaság volt. A Magyar kontextus tekintve, a forradalom és a Rákosi életkörülményei a főbb részletek, amelyek a filmen említett.

Einojuhani Rautavaara irányított A Bánya (2016) című operá a legújabb munka az 1956-os Forradalomról és szokatlanul ez nem egy Magyar munka, hanem Finn; a párbeszéd ennek megfelelően Finnül. Az opera a névadó bányában történik. Olyan drámai elemek, mint a kínzás és az ÁVH okozta paranoia jól láthatóan és a hangulat komor. A Magyar kontextusról olyan elemek nagyon jelentős volt a Népköztársaság korban, főleg a Forradalom után. A szerelmi háromszögre ható politikai klíma sötét természetét, mint a szabadság és félelem közt szakadt Magyarok művészi reprezentációt érdemes megjegyezni.

Összefoglalva, a Hidegháború alatti magyar történelmet meghatározó szerepe miatt gyakran tesz rá utalásokat, merít belőle témát a magyar pop kultúra is. A Magyar kontextust, illetve milyen elméleti síkot használnak, melyek művészeti megjelenítéssel elegyednek, nagyon különbözik az egyes munkától. Szabadság, Szerelem (2006.) és Szamárköhögés (1987.) névű filmeken és Einojuhani Rautavaara irányított A Bánya (2016) című operán sok variációk vannak. A Magyar büszkeség dicsőítése, egy melankolikus szempont gyerekből, és a Népköztársaság életének sötétebb elemeire való összpontosítás csak néhány lehetséges témák, amelyek ezek a filmeket és ebben az operá megvizsgálták.

Bibliográfia:

Dr. Ilkei, C. (2009). Ávós történelem - Emberéletek, melyekkel a mai napig nem tudnak elszámolni. Budapest, Magyarország.

Füstös, E., & Kovács, H (2010). In The Shadow of Stalin's Boots (Sztálin csizmáinak árnyékában). (R. Ákos, Ed.) Budapest, Magyarország: Premier Press Ltd.

. (2000). State Security Department Allamvedelmi Osztaly-AVO Allamvedelmi Hatosag -AVH. -ból: www. globalsecurity intell/world/hungary/avh. htm

Hukaya, S. (January 28, 2017), (Személyes interjú). Magyar nagykövetség, Tokió, Japán. à Hukaja Sitosi az egyik legismertebb japán Magyarország-szakértő. Tavaly több kérdést is feltettem neki a Magyar Nagykövetségen rendezett idei farsangi bálon.

Lázár, I. (2010). A Brief History of Hungary (Magyarország rövid története). (C. Sullivan, Trans.) Magyarország: Corvina.

Pünkösti, Á. (n.d.). Rákosi, Sztálin legjobb tanítványa. A Magyar Elektronikus Könyvtárból: mek. oszk. hu/05300/05384/05384. htm#2

Terrorháza (House of Terror). (n.d.). Hand outs from Terrorháza (House of Terror) (Dokumentumok a Terrorházából).à Ezek magyar nyelvű dokumentumok melyeket ingyenesen terjesztenek a Terrorházában, egy budapesti múzeumban mely a kommunista és nyilaskeresztes rezsimek magyarországi áldozatainak van szentelve; az épület régebben az ÁVH és a Nyilaskeresztes Párt főhadiszállásai voltak. A dokumentumokat 2012 Márciusában gyűjtötték.

Sebestyen, V. (2006). Twelve Days, The Story of the 1956 Hungarian Revolution (Tizenkét nap, az 1956-os magyar forradalom története). New York, USA: Vintage Books.

Vécsey, A. (2010). Magyar Tragédia: Trianoni Békediktátum (Hungarian Tragedy: Forced Peace of Trianon). Kaposvár, Magyarország: Vagabund Kiadó.